A kisméretű, áttét nélküli differenciált pajzsmirigyrák sebészi eltávolítása szignifikánsan jobb túlélést eredményez, mint amilyen a nem műtött, de aktív kontroll alatt álló betegnél észlelhető.

A pajzsmirigy papillaris carcinomája és annak sokszervi áttétei ellenére hosszú túlélést sikerült elérni. Több műtét, többszöri radiojód-kezelés, há­romféle besugárzás és éveken át tartó multikinázgátló kezelés történt. Az eset ismertetését a sokféle terápia, a hosszú túlélés és a felmerülő orvos­etikai kérdések indokolták.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

Korunkban a leggyakoribb rosszindulatú endokrin tumor a pajzsmirigyrák, mely sokáig észrevétlen maradhat. Terápia eddig rendszerint sebészeti beavatkozásból és jód radioizotóp terápiából, terápiarefrakter esetekben két tirozin-kináz-gátló alkalmazásából állt. A pajzsmirigyrákok genetikailag korlátozott számú mu­tációra vezethetők vissza, többek között a tropomiozinreceptor-kinázokat kódoló NTRK gének átrendeződésére. Ilyen betegpopulációban ígére­tesnek tűnik egy új generációs tirozin-kináz-inhibitor gyógyszercsalád.

Sokan kérdezhetnék, miért érdekes annyira a pajzsmirigy, hogy ennyi teret szentelünk neki? A magyarázat egy­szerű: a legkonzervatívabb számolással is a lakosság 6–8%-át, de egyesek szerint akár a 15–20%-át is érinthetik a pajzsmi­rigy betegségei. Ez pedig egy olyan kis országban is, mint Magyarország, millió körüli nagyságrendet jelent! Ez a becslés a cukorbetegséggel egy szintre helyezi a pajzsmirigy betegségeit epidemiológiai szempontból!

Az ARROW klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a RET mutációt hordozó medulláris pajzsmirigyrák kezelésére szolgáló pralszetinibet (BLU-667.)

Az első igazi teranosztikum, a I-131, a differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) ellátásában került alkalmazásra, és ma is fontos szerepe van e betegségek jó prognózisában. A radiojód specifikus, molekuláris terápiára ad lehetőséget a jodid aktív felvételét végző nátrium-jodid-szimporter révén. Más teranosztikumok kifejlesztése is alapvetően az individualizált, személyre szabott terápiát célozza, a mellékhatások minimalizálása és a terápiás hatás optimalizálása útján. Az alapvetően jó prognózisú DTC incidenciája gyorsan nő az egész világon. Ez szükségessé tette az irányelvek módosítását a „túlkezelés” elkerülése érdekében, a kevésbé radikális ellátás irányában. Az elmúlt években új patológiai klasszifikáció és stádiumbeosztás is napvilágot látott. A jelen közlemény a DTC ellátásában bekövetkezett változásokat foglalja össze, kiemelve a radiojód-kezelés szükségessége körüli véleménykülönbségeket, ismertetve a magyar konszenzuskonferencia állásfoglalását. Magy Onkol 64:112–117, 2020
Kulcsszavak: teranosztikum, precíziós medicina, személyre szabott kezelés, differenciált pajzsmirigyrák, radiojód

A differenciált pajzsmirigyrák incidenciája az elmúlt években jelentősen növekedett, a daganatspecifikus halálozás azonban ér­demben nem változott. A daganatok több­sége korai stádiumú, jó prognózisú, ezért a nemzetközi irányelvek a kevésbé radikális ellátás mellett foglaltak állást.

A differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) között a ≤1 cm-es papilláris mikrokarcinómák (PTmC) méretüktől eltekintve hasonlóak az előrehaladottabb karcinómákhoz, ezért kezelésük, azokéval megegyezően, azonnali műtét volt. Szaporodó evidenciák alapján PTmC esetében a 2015-ös American Thyroid Association (ATA) Guideline azonnali műtét helyett válogatott esetekben aktív követést is elfogad. Az intézetünkben 2001−2010 között azonnali műtéttel ± posztoperatív radioizotóppal hagyományosan kezelt 103 PTmC jellemzőit, kórlefolyását, a betegek túlélésének retrospektív elemzését végeztük el. A 103 beteg primer daganata 62,1%-ban egygócú, 37,9%-ban többgócú, nyaki státuszuk 81 esetben pN0, 22-ben pN+ volt. 11,1 év medián követés alatt a teljes túlélés 5, 10, 15 évnél 95%, 89% és 86% volt. 14 beteg halt meg, a daganatspecifikus 5 és 10 éves halálozás 3% és 5% volt. A túlélés valószínűségét az életkor (p<0,001), a TSH-szint (p=0,0347), a nyaki áttét jelenléte (p=0,0402) és a blokkdisszekció szükségessége (p=0,0045) befolyásolta szignifikánsan. A tumormentesség és a recidívák kezelési eredménye hasonló az aktív követésről publikált adatokhoz. Eredményeink nem szólnak az aktív követés terápiás módszere ellen, de az 5%-os pajzsmirigyrák-specifikus halálozás jelzi, hogy az azonnali műtét sem előzi meg a főleg idősebb férfiak ismeretlen okú daganatprogresszióját. Magy Onkol 62:153–158, 2018

Kulcsszavak: papilláris pajzsmirigy-mikrokarcinóma, tireoidektómia, betegkövetés

Korszerű diagnosztikai eszközökkel a lakosság nagy részében ki lehet mu­tatni kisebb-nagyobb göböket a pajzsmirigyben. Ezek egy részében idővel daganatos elváltozás alakulhat ki. Ma a hagyományos vizsgálómódszerek­kel bizonyos, malignitásra gyanús jeleket megtalálhat a kezelőorvos, ám a diagnózis sokszor bizonytalan. Ilyenkor segíthetnek az elmúlt évtized ge­netikai kutatásai, amelyek a pajzsmirigydaganatokra hajlamosító faktorok nagy részét azonosították. E háttértudás segítette hozzá a kutatókat több géndiagnosztikai pajzsmirigypanel kidolgozásához. Ma már több amerikai teszt elérhető a páciensek számára, és 2017-ben megjelent az első európai génpanel is hazánkban. A tesztek pontosíthatják a citológiai eredményeket.